I-DILI
Reggel a főorvos úr beprogramozott egész napra. Nagyon, boldog vagyok.
Tévedésből kicsuktak a WC-be, egész délelőtt ott ültem, mert az ülőke is becsípett. Nagyon, boldog vagyok…
Megszabadultam, csak papírt nem hoztak - mert én azt mindig írásra használom. -, a Főnéni szerint ez kóros. Nagyon boldog vagyok.
A programozásom kezd lejárni, mert már érdekelni kezdett az ebéd, (de jött a főorvos úr). Nagyon boldog vagyok megint..
Ebéd után sétáltunk, csak a főnővér kicsit szédült, mikor a csillárt megkerültük. Állandóan kapaszkodik a képekben, (köztünk legyen szólva nekem gyanús az elmeállapota, nem viselkedik, természetesen). Nagyon jó volt a séta, a nővérkét leporoltam. Nagyon boldog vagyok.
Vacsora helyett lehetett nézni a tv-t. Nagyon boldog vagyok.
Megyek aludni, biztos megint nagyon pompás rémálmaim lesznek, már előre vacogok. Nagyon boldog vagyok.
Azt álmodom, hogy a főorvos úr beprogramozott egész évre. Hiába, a technika fejlődik állandóan, Most aztán nagyon, de nagyon boldog vagyok!
Ez a dili idilli!!!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.